10 kockázati tényező, mely szívbetegséghez vezethet
Azt, hogy a magas vérnyomás emeli a
szívbetegségek kockázatát, talán mindenki tudja. De ezen kívül még
számos rizikótényező van, melyekkel nagyon fontos tisztában lennünk! Íme
néhány közülük!
Nem
A férfiaknak közel 2-3x nagyobb esélyük van a
szívinfarktusra a
nőkhöz képest, a halálos kimenetelű események száma is ötszörös. Az
első szívinfarktuson áteső emberek között a férfiak átlagban
fiatalabbak, mint a nők.
Menopauza után
Jóllehet a nők kockázata kisebb a szívinfarktusra, mint a férfiaké, a nők kisebb kockázata
menopauza után 3-4x-re emelkedik.
Szívbetegség a családban
Ha
a közeli rokonságban volt szívbetegség, szívinfarktus, különösen 65 év
alatt, nagyobb kockázatot jelent az egyén számára a koronáriabetegséget
illetően. Ez nem csak önálló kockázati tényező, hanem bizonyítottan
erősítő hatású más kockázati tényezőkre nézve.
Tehát
azoknak, akinél a szülők, nagyszülők nagybácsik, nagynénik esetében
előfordult szívinfarktus korai életkorban, jobban oda kell figyelniük az
elhízás,
cukorbetegség elkerülésére, a
vérzsírháztartás egyensúlyára és arra, hogy lehetőleg ne dohányozzanak.
BMI
A
túlsúly és a szív-érrendszeri betegségek kapcsolata közismert, ráadásul
a túlsúlyhoz vezető életmódi tényezők legtöbbje a szív-érrendszeri
betegségek kockázati tényezője is. A tápláltsági állapot általánosan
elfogadott mutatója a testtömeg index (BMI: body mass index), ami a
testsúly (testtömeg) és a méterben kifejezett testmagasság négyzetének
hányadosa.
18,5 alatti BMI soványságot, 18,5 és 25 közötti BMI normál testsúlyt, 25 és 30 közötti túlsúlyt, a 30 és 40 közötti elhízást,
a 40 feletti BMI pedig kóros elhízást jelent. A túlsúly többletterhet
ró a szervezet működésére, növeli az inzulinrezisztencia, a
cukorbetegség, a magas vérnyomás, a kedvezőtlen vérzsírarány
kialakulását, amelyek mindegyike önálló kardiovaszkuláris kockázati
tényező.
A
normál testsúly megőrzése nem csak a szívbetegség megelőzése
szempontjából fontos, hanem más betegségek, mint például a vastagbélrák,
vesebetegség, az emlő- és méhrák kockázatát is csökkenti.
Haskörfogat
A testsúly növekedésével a szívbetegségek kockázata is növekszik. Különösen veszélyes az ún. „alma-típusú”
elhízás,
ahol a hasi zsírszövet aránya nagyobb. Erre legjobb mérési lehetőség a
haskörfogat rögzítése. Nőknél magasságtól függetlenül 80 cm alatti
haskörfogat nem jelent kockázatot, míg a 88 cm feletti érték jelentős
szív- és érrendszeri kockázattal jár. Férfiaknál ugyan ezen értékek 94
és 102 cm, szintén magasságtól és testsúlytól függetlenül.
Magas vérnyomás
A
magas vérnyomás azt
jelenti, hogy az ereken belül nagyobb nyomás uralkodik. Ilyenkor a
szívnek értelemszerűen nagyobb munkát kell végeznie, hogy a keringést
fenntartsa. Az ereken belüli nagyobb nyomás pedig szinte belepréseli az
erek falába a vérben található zsírokat.
Nagyobb
nyomás esetén az erek belső felületének sérülékenysége is nagyobb.
Mindezen tényezők az érelmeszesedés és koszorúér-betegség kockázatának
fokozódásával járnak. A cukorbetegség, koszorúér-, agyér- és perifériás
érbetegség, krónikus veseelégtelenség és a metabolikus szindróma esetén
az elérendő célérték 130/80 Hgmm.
A magas vérnyomás összefügg az
emelkedett stroke- és vesekárosodás-kockázattal is. Bizonyos esetben
lehetséges a vérnyomást diétával, rendszeres testmozgással,
stresszcsökkentő módszerekkel kordában tartani, más esetben szükséges a
gyógyszeres terápiás támogatás.
Összes koleszterin
Az összes
koleszterinen belül
két fontos frakciót kell megemlítenünk. A „jó” koleszterint, az ún. HDL
(high density lipoprotein), és a „rossz” koleszterint az ún. LDL (low
density lipoprotein).
Az abszolút értékek mellett figyelembe kell
venni a HDL/összes koleszterin arányt, ami 1:4 alatti érték esetén
fokozott kockázatot jelöl, határértékű vagy emelkedett összes
koleszterinszint esetén. A diéta, mozgás, normál testsúly megtartása,
illetve a dohányzás kerülése, segít a koleszterinszint normalizálásában.
Ha csupán életmóddal nem lehet az ideális értékeket elérni, hatékony
gyógyszerek állnak rendelkezésre a koleszterinszint csökkentésére.
HDL-koleszterin
A
HDL-koleszterin segít eltűntetni a keringő koleszterint a vérből,
illetve a szövetekből, így megakadályozza az érfalban történő
lerakódását. Az alacsony HDL-koleszterinszint tehát csökkenti a
szervezet védekező képességét a szív- és érrendszeri betegségek
kialakulása ellen.
LDL-koleszterin
Az LDL elősegíti a
koleszterin erek falába történő lerakódását, amely később
érelmeszesedéshez vezet. Ezáltal a magas LDL-koleszterinszint növeli a
szívbetegség kockázatát.
Triglicerid
A magas trigliceridszint növeli a szív- és érrendszeri betegség kockázatot, de nem lineárisan, mint az LDL-koleszterin.
Ez
azt jelenti, hogy 2,25 mmol/l felett a kockázat fokozatosan nő, de 9
mmol/l felett a kockázat ismét csökkenni kezd, bár végig nagyobb marad,
mint a normális 1,7 mmol/l alatti érték esetében. Különösen fokozott a
kockázat azoknál, akiknél úgynevezett lipid triász vagy aterogén
dyslipidémia van jelen, azaz magas LDL-koleszterin-, alacsony
HDL-koleszterin-, magas trigliceridszint szerepel. Ezeknél a
személyeknél közel 2x nagyobb a koronáriaesemények száma, mintha csak
önmagában az LDL-koleszerin szintje lenne emelkedett.
Szerző: Dr. Magony Mónika
Lektor: Dr. Tahy Ádám
Szóval, nem kamu amik itt le vannak írva.