Translate

2015. július 28., kedd

Szívbetegségek

10 kockázati tényező, mely szívbetegséghez vezethet

Fotó: Bigstock Azt, hogy a magas vérnyomás emeli a szívbetegségek kockázatát, talán mindenki tudja. De ezen kívül még számos rizikótényező van, melyekkel nagyon fontos tisztában lennünk! Íme néhány közülük!

Nem

A férfiaknak közel 2-3x nagyobb esélyük van a szívinfarktusra a nőkhöz képest, a halálos kimenetelű események száma is ötszörös. Az első szívinfarktuson áteső emberek között a férfiak átlagban fiatalabbak, mint a nők.

Menopauza után

Jóllehet a nők kockázata kisebb a szívinfarktusra, mint a férfiaké, a nők kisebb kockázata menopauza után 3-4x-re emelkedik.

Szívbetegség a családban

Ha a közeli rokonságban volt szívbetegség, szívinfarktus, különösen 65 év alatt, nagyobb kockázatot jelent az egyén számára a koronáriabetegséget illetően. Ez nem csak önálló kockázati tényező, hanem bizonyítottan erősítő hatású más kockázati tényezőkre nézve.
Fotó: Bigstock
Tehát azoknak, akinél a szülők, nagyszülők nagybácsik, nagynénik esetében előfordult szívinfarktus korai életkorban, jobban oda kell figyelniük az elhízás, cukorbetegség elkerülésére, a vérzsírháztartás egyensúlyára és arra, hogy lehetőleg ne dohányozzanak.

BMI

A túlsúly és a szív-érrendszeri betegségek kapcsolata közismert, ráadásul a túlsúlyhoz vezető életmódi tényezők legtöbbje a szív-érrendszeri betegségek kockázati tényezője is. A tápláltsági állapot általánosan elfogadott mutatója a testtömeg index (BMI: body mass index), ami a testsúly (testtömeg) és a méterben kifejezett testmagasság négyzetének hányadosa.
18,5 alatti BMI soványságot, 18,5 és 25 közötti BMI normál testsúlyt, 25 és 30 közötti túlsúlyt, a 30 és 40 közötti elhízást, a 40 feletti BMI pedig kóros elhízást jelent. A túlsúly többletterhet ró a szervezet működésére, növeli az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a kedvezőtlen vérzsírarány kialakulását, amelyek mindegyike önálló kardiovaszkuláris kockázati tényező. 

A normál testsúly megőrzése nem csak a szívbetegség megelőzése szempontjából fontos, hanem más betegségek, mint például a vastagbélrák, vesebetegség, az emlő- és méhrák kockázatát is csökkenti.

Haskörfogat

A testsúly növekedésével a szívbetegségek kockázata is növekszik. Különösen veszélyes az ún. „alma-típusú” elhízás, ahol a hasi zsírszövet aránya nagyobb. Erre legjobb mérési lehetőség a haskörfogat rögzítése. Nőknél magasságtól függetlenül 80 cm alatti haskörfogat nem jelent kockázatot, míg a 88 cm feletti érték jelentős szív- és érrendszeri kockázattal jár. Férfiaknál ugyan ezen értékek 94 és 102 cm, szintén magasságtól és testsúlytól függetlenül.

Magas vérnyomás

A magas vérnyomás azt jelenti, hogy az ereken belül nagyobb nyomás uralkodik. Ilyenkor a szívnek értelemszerűen nagyobb munkát kell végeznie, hogy a keringést fenntartsa. Az ereken belüli nagyobb nyomás pedig szinte belepréseli az erek falába a vérben található zsírokat.
Fotó: Bigstock
Nagyobb nyomás esetén az erek belső felületének sérülékenysége is nagyobb. Mindezen tényezők az érelmeszesedés és koszorúér-betegség kockázatának fokozódásával járnak. A cukorbetegség, koszorúér-, agyér- és perifériás érbetegség, krónikus veseelégtelenség és a metabolikus szindróma esetén az elérendő célérték 130/80 Hgmm.
A magas vérnyomás összefügg az emelkedett stroke- és vesekárosodás-kockázattal is. Bizonyos esetben lehetséges a vérnyomást diétával, rendszeres testmozgással, stresszcsökkentő módszerekkel kordában tartani, más esetben szükséges a gyógyszeres terápiás támogatás.

Összes koleszterin

Az összes koleszterinen belül két fontos frakciót kell megemlítenünk. A „jó” koleszterint, az ún. HDL (high density lipoprotein), és a „rossz” koleszterint az ún. LDL (low density lipoprotein).
Az abszolút értékek mellett figyelembe kell venni a HDL/összes koleszterin arányt, ami 1:4 alatti érték esetén fokozott kockázatot jelöl, határértékű vagy emelkedett összes koleszterinszint esetén. A diéta, mozgás, normál testsúly megtartása, illetve a dohányzás kerülése, segít a koleszterinszint normalizálásában. Ha csupán életmóddal nem lehet az ideális értékeket elérni, hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre a koleszterinszint csökkentésére.

HDL-koleszterin

A HDL-koleszterin segít eltűntetni a keringő koleszterint a vérből, illetve a szövetekből, így megakadályozza az érfalban történő lerakódását. Az alacsony HDL-koleszterinszint tehát csökkenti a szervezet védekező képességét a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása ellen.

LDL-koleszterin

Az LDL elősegíti a koleszterin erek falába történő lerakódását, amely később érelmeszesedéshez vezet. Ezáltal a magas LDL-koleszterinszint növeli a szívbetegség kockázatát.

Triglicerid

A magas trigliceridszint növeli a szív- és érrendszeri betegség kockázatot, de nem lineárisan, mint az LDL-koleszterin.
Fotó: Bigstock
Ez azt jelenti, hogy 2,25 mmol/l felett a kockázat fokozatosan nő, de 9 mmol/l felett a kockázat ismét csökkenni kezd, bár végig nagyobb marad, mint a normális 1,7 mmol/l alatti érték esetében. Különösen fokozott a kockázat azoknál, akiknél úgynevezett lipid triász vagy aterogén dyslipidémia van jelen, azaz magas LDL-koleszterin-, alacsony HDL-koleszterin-, magas trigliceridszint szerepel. Ezeknél a személyeknél közel 2x nagyobb a koronáriaesemények száma, mintha csak önmagában az LDL-koleszerin szintje lenne emelkedett.

Szerző: Dr. Magony Mónika Lektor: Dr. Tahy Ádám

Szóval, nem kamu amik itt le vannak írva.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése