Translate

2015. május 18., hétfő

Testépítés

  1. Tesztoszteron (férfi nemi hormon)
    Fokozza a fehérje felépítést, - izomtömeg gyarapodást -, a zsírok mobilizációját (zsírtömeg csökkenést), szénhidrát raktározást, csontsűrűség növekedést. Mindezek a tulajdonságok teszik anabolikus - azaz felépítő - hormonná. Szintje férfiaknál a fizikai terhelés 30. percében növekszik, nők esetén már közvetlenül a sportaktivitás kezdete után emelkedik. A sportoló nők tesztoszteronszintje duplája a nem sportolókénak.
  2. Növekedési hormon (GH)
    A tesztoszteron mellett egy másik erős hatású anabolikus vegyület, ezáltal izomtömeg növekedés, csonterősség fokozódás, zsírbontás következik be. Tíz kilométer futás során szintje négyszeresére nő.
  3. IGF-1 (inzulinszerű növekedési faktor)
    A növekedési hormon által termelődik, amelynek szintje lépcsőzetes terhelés során emelkedik. Hatására az izom glikogén szintézis gyorsul, a perifériás szövetek glükóz felhasználása csökken. A terhelés utáni percekben (restitúcióban) fokozza a fehérje felépítést.
  4. ACTH (Adrenocorticotrop hormon)
    A mellékvesekéreg hormonelválasztását fokozza, ezáltal szervezet szénhidrát feltöltését javítja. Rendszeres sportolás hatására szintje kétszeresére nő.
  5. Prolaktin
    Futás hatására szintje kétszeresére nő. Magas intenzitású vagy hosszan tartó tréning hatására szintje többszörösére emelkedik, mely a túledzettség egyik indikátora lehet.
  6. Pajzsmirigyhormonok
    Az TSH az agyalapi mirigyben termelődő pajzsmirigy stimuláló hormon, amely a pajzsmirigyben termelt T3-ra és T4-re hatva fejt ki anyagcsere-változást. Alapanyagcsere gyorsulás, hőtermelés-fokozódás, javuló oxigénfelhasználás alakul ki. Hatásukra csökken a zsír- és izomtömeg, valamint a vérkoleszterinszint. A rendszeres sport a TSH-, T3-, T4-szintet emeli, míg túledzés állapotában ellenkező hatás jön létre.
  7. Béta-endorfin
    Ez a hormon az agyban termelődik. Endogén morfinnak is nevezik, mert jóleső érzést, boldogságot hoz létre. Szintje rendszeres testedzés alatt 2-3-szorosára emelkedik, ami többek között magyarázatul szolgál arra is, hogy egyesek miért rajonganak például a futásért, úszásért, kerékpározásért, testépítésért.
  8. Kortizol
    A kortizol nevű hormon a mellékvese kéreg által termelt glükokrotikoidok közé tartozik, amely fokozza a víz és nátrium visszatartást a szervezetben (a mineralokortikoidokkal együtt). Fő hatásai között szerepel a glukoneogenezis fokozása, a fehérjeszintézis csökkentése is. Szerepe van az aminosavak májba szállításában, mely egyenes utat kínál a cukor újrafelhasználáshoz (glükoneogenezis elkezdődéséhez). Ennek eredménye a glikogénraktárak feltöltése lesz. Lépcsőzetes terhelés hatására a kortizol szint exponenciálisan nő. Kedvező élettani hatásait a növekedési hormonnal (GH) együtt fejti ki. A szövetekben csökken a cukorfelhasználás, a vér-glukóz szint emelkedik, amely azonban nem jár együtt inzulinszint növekedéssel. Ennek oka kettős: egyrészt a fizikai terhelés növeli az izom glükóz felvételét, másrészt a terhelés alatt acidózis jön létre és IGF-1 felszaporodás, melyek együttesen az inzulin szint emelkedését gátolják. Edzett egyének nyugalmi kortizol szintje alacsonyabb.
  9. Adrenalin
    Az adrenalin a mellékvesevelő sejtjei által termelt un. stresszhormon (más néven epinephrin), amelynek kettős anyagcsere hatása van. Egyfelől a zsírok lebontását (zsírsav-oxidációt) fokozza, másfelől a fehérjelebontást is serkenti. Többek között ezért van az, hogy az ideges ember -még ha sokat eszik - sem tud hízni. Testedzés előtt és alatt az adrenalin szint emelkedik, amelynek mértéke egyrészt genetika függő, másrészt környezeti körülmények függvénye. 2000-ben, számszeríjászokon végzett vizsgálataink szerint a verseny alatt mért adrenalinszint emelkedés fordított arányban áll a lövőteljesítménnyel. Azaz szimpatikus izgalomban a teljesítmény csökken. Edzett egyének nyugalmi adrenalin szintje alacsonyabb!
  10. Noradrenalin
    A noradrenalin (más néven norepinephrin) a mellékvesevelő által termelt hormon. A terhelés során szintje emelkedik. Az un. centrális fáradtság hipotézis szerint egyrészt a noradrenalin felszaporodás tehető felelőssé a fáradtság- érzés kialakulásáért. Minél fáradtabb a sportoló, annál magasabb noradrenalin szintje. Másik megfigyelés alapján arra következtettek, hogy a noradrenalin szint emelkedése a folyadék-ellátottságtól is függ. Tehát minél nagyobb mértékű a folyadékveszteség, annál nagyobb a fáradtság mértéke - azaz a noradrenalin-szint.